A Magyar Parlamenti Imacsoport 2025. június 05-én harmadik alkalommal szervezett parlamenti imareggelit az imacsoporti tagok, illetve a Kárpát–medencei magyar képviselők együttes részvételével.
Az eseményt a Magyar Parlamenti Imacsoport vezetője, Vejkey Imre nyitotta meg, majd Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya köszöntötte a jelenlévőket.
A köszöntőket a hitről és nemzetről szóló elmélkedések követték, mely során Rétvári Bence miniszterhelyettes úr, Szendrei Róbert, a Magyar Parlamenti Imacsoport Alapítvány felügyelőbizottságának elnöke, Palkovics Péter, a Magyar Parlamenti Imacsoport Alapítvány kuratóriumának tagja és Kiss Antal imacsoporti tag osztották meg gondolataikat.
Rétvári Bence elmélkedésében a közösség szolgálatának jelentőségét emelte ki és idézte XIV. Leó pápa egyik fontos üzenetét, melyben Szent Ágoston szavaira emlékezett: „Éljünk jól, és a kor jó lesz. Mi vagyunk a kor.” Ezt követően Szent Pál apostolnak a Rómaiakhoz írt leveléből idézett, mely szerint „Tudjuk, hogy az Istent szeretőknek minden javukra válik.” (Róm 8,28) Ez számunkra azt jelenti, hogy a nehézségekben is figyeljünk az Úrra, az előttünk álló jövőben pedig keressünk a jót, hiszen, ha jól élünk, akkor a kor is jó lesz. Hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet közösségéhez tartozni büszkeség, de tudjuk azt is, hogy egyben hívők is vagyunk és az egyház közösségéhez is tartozunk. Ez a kettő pedig olyan közös pont közöttünk, ami alapján mi, magyarok mindig számíthatunk egymásra.
Szendrei Róbert előadásában kiemelte, hogy Szent István király a magyar nemzet ősi fővárosban, Esztergomban kötött szövetséget a Mindenható Istennel, megalapítva a Keresztény Magyar Államot és 1025 évvel ezelőtt az esztergomi Várhegyen koronázták meg első királyunkat a Szilveszter pápa által küldött koronával. A Szent Korona tehát 1000 éves államiságunk jelképe. Nekünk, magyaroknak pedig a Kárpát-medence az otthonunk, ahol mi mindannyian együtt vagyunk határon innen és határon túl a Szent Király és a Szent Korona népei.
Kiss Antal előadását az első világháború utáni időszakra visszaemlékezve kezdte, amikor is a nemzeti össze-vissza tartozás idején a politikai értelemben vett számbeli kisebbség jogi fogalmat nyert a békediktátumok szövegeiben. Bár segítségnek szánták, az végül az ellenségeskedés hívó szava lett a nagyobb, a többség és a kisebbség kimeríthetetlen harcában. Ezért volt történelmi tett 2010-ben a Magyar Összetartozás Napjává nyilvánítani június negyedikét. Ha létezik a magyar nemzet életében üdvtörténeti pillanat, akkor ez az volt, mert ezáltal saját létértelmezésünket a szétszakítottság lehúzó árnyékvilágából az összetartozás fényébe emeltük.
Palkovics Péter elmélkedésének nyitó gondolata szerint az isteni törvény, az isteni harmónia bele van ültetve a világunkba, az ott rejlik az atomokban, a sejtjeinkben, a galaxisokban – és a lelkünkben is. A világ, amelyet látunk, a múltban nem létezett, az mintegy 14 milliárd évvel ezelőtt nem véletlenszerűen, hanem egy tökéletes fizikai, kémiai és biológiai mintázat alapján jött létre. A tapintható csodák ellenére mégis rengeteg a hitetlen ember a mai világukban. Ráadásul egy olyan korszakban élünk, ahol a digitális világ gyakran helyettesíti a valóságot, a mesterséges intelligencia pedig rossz kezekben veszélyes útra is vezethet bennünket. A digitalizáció tehát komoly kockázatokat rejt, az elszigetelődéhez, hamis önképhez és a valós emberi kapcsolatok háttérbe szorulásához vezethet. A nyugati trendekkel ellentétben azonban itt, a Kárpát-medencében imacsoportok szerveződnek, erős keresztény közösségek élnek, akik ismerik és betartják az isteni törvényeket és védelmezik a teremtés nagy csodáját, az emberi életet. Ezt kell megtartanunk, erősítenünk és tovább adnunk a jövő generációja számára is.
Az előadásokat követően, az esemény zárásaként a Magyar Parlamenti Imacsoport tagja, Kathy–Horváth Lajos érdemes hegedűművész saját szerzeményét adta elő.