Szeptember 12-én a Magyar Parlamenti Imacsoport az őszi ülésszak kezdetéhez igazodva lelkigyakorlatot tartott a Parlament Kupolacsarnokában található imatermében.
Az immáron ötödik alkalommal megrendezett eseményen a korábbi gyakorlathoz hasonlóan ezúttal is a keresztény hitünk szempontjából fontos és aktuális témákat dolgoztak fel a felszólalók.
Dr. Fischl Vilmos, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára bemutatta az ökumené működését, annak lehetőségeit és határait a mai Magyarországon. A MEÖT-ben, – amelynek a Magyar Parlamenti Imacsoport Alapítvány is megfigyelő, együttműködő tagja – jelenleg 11 tagegyház és további 20 egyház és egyházakhoz kötődő szervezet testvéri együttműködése adja a közös munkát. A magyarországi evangéliumi egyházak Jézus Krisztus főpapi imájának az Őt követők egységére késztető üzenetét („hogy mindnyájan egyek legyenek” [János evangéliuma 17,21]) megértve hozták létre az egyházak e szövetségét szent szolgálatuk hívebb betöltésére és összehangolására. Az Ökumenikus Tanács együttműködési fórumot kínál a magyarországi egyházaknak és egyházi szervezeteknek és legfontosabb feladatának az egyházak közötti együtt munkálkodás erősítését és a Jézus Krisztusról való közös bizonyságtételt tekinti.
Érszegi Márk Aurél, a Magyar Parlamenti Imacsoport tagja a Jubileumi Szentévet, annak jelentését és jelentőségét mutatta be. Ezen belül is annak kialakulásáról, évezredes történetéről, a Szent Kapukról és az idei szentévi programokról beszélt. Az első Szentévet VIII. Bonifác pápa hirdette meg 1300-ban, amelynek gyökerei a kereszténység kezdetéig nyúlnak vissza bibliai, ószövetségi előképekhez kapcsolva a jubileumot. Célja nem más volt, mint hogy Péter és Pál apostol sírjának meglátogatása által a keresztény hívek jobban tudatosítsák hitüket. A következő, 1350-ben megtartott Szentévnek kiemelte magyar vonatkozását is, ugyanis már abban az évben Rómába zarándokolt Nagy Lajos királyunk is. A Szentévhez kapcsolódó hagyomány az egyébként befalazott Szent Kapuk megnyitása is, amely ma Rómában négy pápai bazilika, a Szent Péter, a Lateráni Keresztelő Szent János, a Santa Maria Maggiore és a Falakon Kívüli Szent Pál-bazilika kapuinak kinyitását jelenti. A hívek áthaladva a megnyitott Szent Kapukon teljes búcsút nyerhetnek.
Dr. Bakondi György, a Magyar Parlamenti Imacsoport Alapítvány emeritus kuratóriumi elnöke a távol lévő Vejkey Imre gondolatait ismertette az idei Szentév mottójáról, vagyis arról, mit is jelent a remény zarándokainak lenni. Ehhez először is fel kell ismerjük, mi a különbség a reménykedés és a reménység között. A reménykedés ugyanis csak egy emberi érzés, amely bizonyos dolgokban való bizakodást jelent. De a reménység ennél sokkal többet és mélyebbet jelent, mert az nem egy puszta érzés, hanem egy erény, mégpedig a legalapvetőbb erényünk, a hit és a szeretet mellett. A reménység tehát Istentől kapott ajándékunk, ami nem bizonytalan, mint a reménykedés, hanem szilárd, mert Isten hűségén alapul. Fontos, hogy használjuk ki a Szentév adta lehetőséget egy különleges lelki megújulásra, a testvéri szeretetet és a közösségi felelősség kiterjesztésére. Ehhez az kell, hogy szembenézzünk önmagunkkal, szembenézzünk bűneinkkel és újra az Úr felé forduljunk, mert így tudni fogjuk, hogy a remény nem csal meg minket.
Eöry Csaba Örs, a Magyar Parlamenti Imacsoport tagja a hit és a mesterséges intelligencia összefüggéseiről tartott előadásában rávilágított arra, hogy a teremtett világ Istentől való, így tökéletes. A digitalizáció viszont emberi találmány, és mivel az ember nem tud tökéletesen alkotni, az általa kitalált digitalizáció is tökéletlen. Kiemelte, hogy mivel a mesterséges intelligencia egy digitális termék, az emberi érdekeket szolgálhat és pénzzé tehető. A Teremtés könyvében ezt olvashatjuk: „Isten megteremtette az embert, saját képmására, az Isten képmására teremtette őt, férfinak és nőnek teremtette őket. Isten megáldotta őket, Isten szólt hozzájuk: „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat fölött, amely a földön mozog.” (Ter 1,28-29.) A kérdés ezután az, hogyan teljesítsük ezt az Isteni parancsot, ha az életünk egyre több területén digitalizálunk? Milyen eszköz marad a kezünkben? Istennek az emberiséggel kapcsolatos szándékai között nem szerepel sem egymás leigázása, sem a digitális rabszolgaság. A civilizált társadalom azonban egyre távolodik a teremtett világtól, érdektelenné válik iránta. Ezért tudatosítanunk kell magunkban, egymásban, hogy az ember teremtett lény. A természet része. A természetben van a helye, nem pedig egy virtuális világban.
Az előadásokat követően, egyben az esemény zárásaként a jelenlévők Dr. Tóth Katalin, a Magyar Parlamenti Imacsoport Alapítvány elnökének a vezetésével közösen imádkozták el az Úrangyalát.