A 28. Európai Parlamenti Imareggelit 2025. december 3-án, az Európai Parlament brüsszeli székházában rendezték meg.
A Magyar Parlamenti Imacsoport delegációja – a korábbi évekhez hasonlóan – meghívást kapott az évente megrendezésre kerülő eseményre, amelyen öt fős delegációjával vett részt. Ebben az évben a Magyar Parlamenti Imacsoport dr. Tóth Katalin kuratóriumi elnök, dr. Berniczei-Roykó Ádám, Teleki László és Palkovics Péter kuratóriumi tagok, valamint Érszegi Márk Aurél imacsoporti tag képviselték a rendezvényen, amelynek házigazdái Davor Ivo Stier horvát és Costas Mavrides ciprusi európa parlamenti képviselők voltak.
Az imareggeli témája a „Felülről jövő bölcsesség” volt, amely gondolat Jakab leveléből származik: „A felülről származó bölcsesség először is tiszta, aztán békeszerető, méltányos, engedékeny, irgalom tölti el, és gazdag termést hoz, nem részrehajló, nem képmutató.” (Jakab 3:17)
Köszöntőjében Nikolaus von Liechtenstein herceg fő üzenete az volt, hogy bár egyszerűbb a bölcsességről beszélni, mint azzal valóságosan rendelkezni, ha Istent állítjuk életünk középpontjába és tőle kérjük a bölcsességet, akkor az megadatik. Ha követjük Jézus tanításait és imáinkban nem lankadunk, egyre jobban meg fogjuk érteni Isten szándékait. Ahogyan Szent Pál mondja, „Benne rejlik a tudomány és a bölcsesség minden kincse.” (Kolossé 2:3) A bölcsesség legnagyobb ajándéka pedig a béke. Béke a lelkekben és béke a világban.
A reggelit követően panelbeszélgetésre került sor, amelyen az előadók az emberi méltóság témáját dolgozták fel. Ennek előadói voltak Marcela Szmanski, az International Aid to the Church in Need szervezet nemzetközi érdekképviseleti vezetője és Tehmina Aurora, az Alliance Defending Freedom International indiai igazgatója. Mindketten a vallásszabadság fontosságát hangsúlyozták hivatkozva az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 18. cikkére, amely kimondja, hogy „Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.” Vagyis a vallásszabadság nem egy kiváltság, hanem emberi jog.
Ennek ellenére még ma is a világ lakosságának kétharmada szenved el üldöztetést a vallási meggyőződése miatt. Ezért a mi felelősségünk és egyre sürgető feladatunk a gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadság alapvető jogának globális védelme és előmozdítása. XIV. Leó pápa is arra hív minket, „Soha ne felejtsd el azokat, akiket hitük miatt üldöznek, és soha ne hagyd abba erőfeszítéseidet, hogy vigaszt nyújts nekik.”